Fegyverek

Call of Duty 2 fegyverek
�ssze�ll�totta: ICE-T

AMERIKAI FEGYVEREK

Colt M1911: Az USA fegyveres er�inek rendszeres�tett pisztolya volt 1911-1986 k�z�tt. A polg�ri forgalomba ker�lt p�ld�nyokat az �gaskod� csik�-embl�m�r�l lehet felismerni. Sz�mtalan m�solata l�tezik: a spanyol Llama �s a Star, az argentin Hafdasa �s a mexik�i Obregon. A fegyvereken l�that� jel�l�seket, feliratokat vizsg�lva azonban k�nnyen elker�lhet� az �sszet�veszt�s�k. A norv�g hadsereg a pisztoly m�dos�tott v�ltozat�t haszn�lta, melyet licenc alapj�n gy�rtottak Mo1912 jelz�ssel, ennek sz�nakaszt�ja hosszabb.

TECHNIKAI ADATOK:

Biztos�t�s m�dja: Markolatbiztos�t�s. A kakas f�lig felh�zott �ll�sa, tokbiztos�t� bal oldalon, lefel� t�zk�sz, felfel� biztos�tott.

M1A1 Carbine: Rendk�v�l kezes �s k�nny� v�llfegyver, azonban ballisztik�ja nem igaz�n j�. 30 Carbine k�ztes l�szer miatt csak 200 m�ter k�r�l van a hat�sos l�t�vols�ga. A stophat�s gyenges�g�re vonatkoz� adatokat fenntart�ssal kell kezelni, azok f�leg az M1 Garandhoz val� viszony�t�sb�l sz�rmaznak, mert az M1A1 Carbine sem pisztolyt�lt�nyt t�zel, l�szer�nek teljes�tm�nye a .357-es Magnum� �s a .44-es Magnum l�szerei k�z�tt van. A fegyvert b�r eredetileg pisztolyp�tl�nak sz�nt�k, sokkal ink�bb "k�nny� karab�ly" szerepk�rben alkalmazt�k. Mintegy 6 milli� darab lett legy�rtva bel�le, k�l�nf�le v�ltozatokban. Az M1 volt az eredeti �nt�lt� v�ltozat, az M1A1 ugyanez behajthat� v�llt�masszal. Az M2-es sorozatl�v� volt, az M3-as pedig az M2-es �jjell�t�s kivitele volt. Sportfegyverk�nt �s a katonas�gn�l mindm�ig haszn�latban van.

TECHNIKAI ADATOK:

Biztos�t�s m�dja: A biztos�t� a s�torvas elej�n�l van. Az M1A1-n�l lefel� t�zk�sz, felfel� biztos�tott az �llapot. Eredetileg �ttolhat� biztos�t� volt, de k�s�bb szinte mindet �talak�tott�k. Az M2 �s M3 modellek t�zv�lt�ja a tok bal els�l� r�sz�n van, a t�lt�ny�r mellett. El�re sorozatl�v�s, h�trafel� egyl�v�ses m�d.

M1 Garand: Az els�, -nagyobb hadseregben �ltal�nosan rendszeres�tett- �nt�lt� puska a vil�gon. A Garand j�l szolg�lt a II. vil�gh�bor�ban �s Kore�ban, megb�zhat�s�ga �s kiv�l� teljes�tm�nye miatt igencsak n�pszer� volt. Legnagyobb h�tr�nya, hogy nincs kivehet� t�ra, �s csak 8 darabos t�lt�l�ccel egy�tt t�lthet�. A r�szben kifogyott t�rra nem lehet r�t�lteni, vagy 8 db, vagy nem t�razunk. A fegyver ki�r�l�sekor a z�r h�tul marad, �s az �res t�lt�l�c jellegzetes hangot hallatva felfel� kivet�dik. A g�zelv�teles, g�zdugatty�s, forg� z�rfejes fegyverb�l a fenti hib�ja ellen�re t�bb mint 6 milli� darabot gy�rtottak le, �s 1945 ut�n sz�mos orsz�gba ker�lt bel�le, �gy m�g ma is sok helyen felbukkan ez a fegyver.

TECHNIKAI ADATOK:

Biztos�t�s m�dja: A biztos�t� a s�torvas elej�n�l tal�lhat� meg. El�retolva t�zk�sz, h�trah�zva biztos�tott.

Springfield M1903A4 (szk�ppal): Az 1903-1940-es �vek k�zep�ig az USA standard ism�tl�pusk�ja, b�r mint mesterl�v�szfegyver, eg�szen az 1960-as �vekig alkalmazt�k. Az M1903-nak angol t�pus� �gyaz�sa van, m�g az M1903A1-es pisztolyfog�s� tust kapott. A n�z�ke mindkett�n�l a t�lt�ny�r el�tt van. Az M1903A3-as eset�ben az angol �gyaz�s mellett a n�z�ke a z�rfoganty� el�, a tokra ker�lt. Az M1903A4-es az A3 mesterl�v�sz kivitele volt. A z�rfoganty�b�l kiv�g�sra ker�lt egy darab, hogy ne �tk�zhessen bele a t�vcs�be nyit�skor.

TECHNIKAI ADATOK:

Biztos�t�s m�dja: A biztos�t� a z�r v�g�n�l van. Balra t�zk�sz (FIRE sz� l�tszik), jobbra biztos�tott (SAFE).

US M3A1 (Grease Gun): Az amerikaiak v�lasza a brit Stenre. A dr�ga Thompson mellet egy olcs�n gy�rthat� primit�v g�ppisztolyra is sz�ks�g�k volt, melyet azt�n George Hyde �s a General Motors egyik lemez-megmunk�l�si szakembere tervezett meg. Az M3-at �gy hozt�k l�tre, hogy a cs�, a z�r �s a t�r cser�j�vel 9 mm-es Parabellum l�szerre is �talak�that� legyen, j�llehet, ilyen konverzi�b�l rendk�v�l kev�s k�sz�lt. A t�pus hib�i k�z�tt felt�tlen megeml�tend� az egyenletlen t�z�teme, a neh�zkes biztos�t�szerkezete, a rozsd�sod�sra val� hajlama �s a k�nnyed�n let�rhet� felh�z�karja.

TECHNIKAI ADATOK:

Biztos�t�s m�dja: Felnyithat� h�velykivet�-ny�l�s fed�l, mely lecsukva mindk�t �ll�sban r�gz�ti a z�rat.

M1A1 Thompson: A fegyver elnevez�se ("submachine gun") az, amir�l a g�ppisztoly fegyverkateg�ria az amerikai-angol nyelvben a nev�t kapta. Term�szetesen nem ez volt az els� g�ppisztoly a vil�gon, hiszen 1921-es megjelen�se el�tt m�r a Bregmann �s a Beretta konstrukci�k l�teztek. Az M1928 minim�lisan t�rt el az M1921 Thompsont�l, alapvet�en a z�rat v�ltoztatva, �s ezzel a t�zgyorsas�got cs�kkentve. Az USA fegyveres er�in�l a legnagyobb sz�mban rendszeres�tett M1 a szabad (nyitott) t�megz�ras �s csak szekr�nyt�rral m�k�d�, j�val egyszer�bb t�pus lett (ami a Call of Duty-ban is szerepel). Kidolgoz�si min�s�ge messze fel�lm�lja a hadig�ppisztolyok t�bbs�g�t.

TECHNIKAI ADATOK:

Biztos�t�s m�dja: A pisztolymarkolat felett, a bal oldalon biztos�t� kar, mely h�trafel� biztos�tott, el�re t�zk�sz. Csak akkor biztos�that� be, ha a z�r h�tra van h�zva. A t�zv�lt� kicsit el�r�bb tal�lhat�, el�re ford�tva folyamatos sorozatot l�, h�tra ford�tva egyes l�v�seket.

BAR (Browning Automatic Rifle): G�zelv�teles, t�ras adogat� szerkezet� goly�sz�r�, mely alapvet�en elt�r� a t�bbi Browning g�ppusk�t�l. A BAR-t goly�sz�r�nak tervezt�k, mint az els� vil�gh�bor�s amerikai csapatok raj-t�zt�mogat� fegyver�t. 1980-as �vekben �tvette a szerep�t az M249 Minimi. 1940-1945 k�zt sz�mos p�ld�nya a British Home Guardhoz ker�lt. Fix cs�v�vel �s korl�tozott t�rkapacit�s�val a BAR sosem volt igaz�n komoly goly�sz�r�, t�l sok folyamatos t�zel�s ut�n az el�agy kigyulladhatott.

TECHNIKAI ADATOK:

Biztos�t�s m�dja: Kombin�lt biztos�t�/t�zv�lt� az els�t�billenty� felett, a bal oldalon helyezkedik el. H�trah�zva biztos�tott, f�gg�legesen f�l-automata, teljesen el�retolva gyors-automata.

SZOVJET FEGYVEREK

Tokarev TT: A TT gy�rt�sa 1930-ban kezd�d�tt. A pisztoly a Colt M1911-es r�vid cs�h�trasikl�sos, kengyelesbord�s reteszel�si megold�s�t alkalmazza. K�l�nlegess�ge, hogy a komplett els�t�szerkezet (tokbet�t) egy elemk�nt kiemelhet� a tokb�l. A tokbet�t r�sz�t k�pezi a villaszer�en el�re�ll� k�t ny�lv�ny, melyek a l�szer megvezet�s�re szolg�lnak, �gy a t�rajkak csek�ly m�rt�k� deform�ci�ja m�g nem befoly�solja az adagol�st. 1933-ban tov�bb egyszer�s�tett�k a szerkezetet �s a gy�rt�st, a reteszel�bord�k k�rbefutnak a cs�v�n, ahelyett, hogy annak tetej�b�l kellett volna �ket kimarni, ez lett a TT-33. A TT-t t�megesen alkalmazt�k a II. vil�gh�bor�ban, illetve azt k�vet�en szocialista orsz�gok is. A pisztoly n�mi m�dos�t�ssal k�sz�lt Magyarorsz�gon, Bulg�ri�ban, Jugoszl�vi�ban. A K�nai N�pk�zt�rsas�gban exportra ma is gy�rtj�k �s m�g Oroszorsz�gban. Ac�lmagvas l�szer�vel a legt�bb mai civil l�ved�k�ll� mell�nyt �t�ti.

TECHNIKAI ADATOK:

Biztos�t�s m�dja: Nincs. A kakas rendelkezik biztons�gi fel�ll�ssal.

Mosin-Nagant M44 �s Mosin-Nagant szk�ppal: A fegyver az 1891-es hossz� ism�tl�pusk�val kezd�d�en az orosz/szovjet hader� alapvet� ism�tl�pusk�ja volt eg�szen a II. vil�gh�bor� v�g�ig. Az alapmodellt j�r�szt felv�ltotta az 1938-as karab�ly, majd a m�g r�videbb 1944-es kivitel kihajthat� bajonettel. Az 1944-es m�solatai K�n�ban, Magyarorsz�gon, Lengyelorsz�gban is k�sz�ltek a II. vil�gh�bor� ut�n. Az I. vil�gh�bor�t k�vet�en Ausztri�ban, Lengyelorsz�gban �s N�metorsz�gban sokat k�z�l�k �talak�tottak a 7,92 mm-es Mauser l�szer befogad�s�ra. Nagy mennyis�g� 1891-es modell k�sz�lt Franciaorsz�gban �s az USA-ban is.

TECHNIKAI ADATOK:

Biztos�t�s m�dja: A biztos�t� a z�r h�tulj�n van. H�zzuk h�tra a gombot, majd ford�tsuk annyira balra, amennyire lehet, azt�n engedj�k vissza. Ez megg�tolja az �t�szeg el�remozg�s�t, hi�ba h�zzuk meg az els�t�billenty�t.

Tokarev SVT 40: F�lautomata fegyver, melyet a V�r�s hadsereg 1941 �s 1945 k�z�tt haszn�lt. A fegyver feljav�tott v�ltozata lett a Mosin-Nagant, de az el�d f�lautomata volt, a Nagant viszont nem, �m ez a harct�ren egy gyakorlott orosz bak�nak nem okozhatott gondot.

TECHNIKAI ADATOK:

PPSh-41 (Pepeshka 41 BURP GUN): A m�sodik vil�gh�bor� alatt mintegy 5 000 000 db k�sz�lt a fegyverb�l. 1947 ut�n igen nagy sz�mban ker�lt a szocialista blokk orsz�gaiba, �gy a vil�gon szinte b�rhol felbukkanhat. 9 mm-es Parabellum kaliberre alak�tott v�ltozata is l�tezik. Ez a modell k�vette a PPSh-41-et, �s mind �ves szekr�ny-, mind csigat�rb�l k�pes adogatni, �gy olcs�bban gy�rthat�. A korai p�ld�nyok sz�lkeresztje �ll�that�, a k�s�bbiek� azonban egyszer� �tford�that�, k�t�ll�s� volt.

TECHNIKAI ADATOK:

Biztos�t�s m�dja: A z�rfoganty�n l�v� retesz a z�rt mindk�t (felh�zott �s el�re engedett) �ll�sban k�pes r�gz�teni, ha betoljuk a tokon l�v� bemar�sba. A t�zv�lt� a s�torvason bel�l, az els�t�billenty� el�tt helyezkedik el. El�retolva sorozatl�v�s, h�trah�zva egyl�v�ses m�d.

PPSh-42: Tal�n a legjobb a m�sodik vil�gh�bor�s g�ppisztoly k�z�tt. A PPSh-42-t Leningr�dban, a v�ros 900 napos ostroma alatt tervezt�k �s gy�rtott�k. �gy alkott�k meg, hogy csak a megl�v� anyagokat �s g�peket haszn�lhatt�k, k�ls� forr�st nem vehettek ig�nybe. A h�bor� ut�n politikai okokb�l a "bar�ti �llamoknak" aj�nd�kozt�k a protot�pus p�ld�nyait. �szak-Korea �s a K�nai N�pk�zt�rsas�g nagy sz�mban fogadta be.

TECHNIKAI ADATOK:

Biztos�t�s m�dja: A biztos�t� a s�torvas elej�n�l van. El�retolva biztos�t, �s mindk�t helyzetben blokkolja a z�rat. T�zv�lt� nincs, csak sorozatl�v�.

BRIT FEGYVEREK

Webley .38 Mark IV: A Webley a brit hadsereg ig�nyei alapj�n fejlesztette ki ezt a .38-as modellt. A hadsereg azonban az Enfield terveit v�lasztotta ez�rt a Webley polg�ri forgalomba hozta a Mark IV-es modellj�t. A m�sodik vil�gh�bor� alatt azonban m�gis rendszeres�tett�k a britek, �s t�bb sz�zezer darabot gy�rtattak le bel�le. Eg�szen 1956-ig rendszerben is maradt. Csak az els�t�szerkezet�ben �s apr� r�szletekben t�rt el az Enfieldt�l, els� r�n�z�sre k�nnyen �sszekeverhet�k. Egy c�ll�v� modell (�ll�that� n�z�k�vel) is kereskedelmi forgalomba ker�lt bel�le.

TECHNIKAI ADATOK:

Biztos�t�s m�dja: Nincs.

Lee-Enfield Mark I No.4: Az SMLE Mark III helyettes�t�j�nek sz�nt�k, gyakorlatilag ugyanaz a fegyver, azonban a h�bor�s t�meggy�rt�s ig�nyeinek megfelel�en leegyszer�s�tett�k az el��ll�t�s�t. Az el��gyat lez�r� kupak m�dosult �s kardjelleg� bajonettet sz�r� kivitel� v�ltotta fel. A tok v�g�n l�v� �j ir�nyz�k diopteres n�z�ke lett, a kor�bbi U-kiv�g�s� �ves csap�ir�nyz�k helyett, mely a puska k�zepe t�j�n helyezkedett el. Az �joncok kik�pz�se gyorsabb volt az �j v�ltozattal, azonban a tapasztalt l�v�szek eredm�nyesebbek voltak a kor�bbival. Mintegy 4 milli� darab k�sz�lt Nagy-Britanni�ban, az USA-ban, Kanad�ban, Indi�ban �s Ausztr�li�ban. Kb. 40.000 db amerikai gy�rt�s� puska K�n�ba ker�lt.

TECHNIKAI ADATOK:

Biztos�t�s m�dja: A biztos�t� a tok baloldal�n van. El�retolva t�zk�sz, h�trah�zva biztos�tott.

Sten Mark II: A leggyakoribb Sten v�ltozat, mintegy 2 milli� darab k�sz�lt Nagy-Britanni�ban, Kanad�ban, �s �j-Z�landon. Fel�p�t�se azonos az Mk 1-hez (Mark 1), azonban a v�llt�masz �s a cs� kiszerelhet� a k�nnyebb sz�ll�t�st �rdek�ben. A t�rf�szek elford�that�, hogy lez�rhassa a h�velykivet� ny�l�st. A brit er�k mellett rengeteget dobtak le Eur�p�ban �s a T�vol-Keleten az ellen�ll�k sz�m�ra, �gy a vil�gon b�rhol el�fordulhat. Az ellen�ll�s sok helyen saj�t maga gy�rtotta a fegyvert (legismertebb ezen a t�ren D�nia), de a n�metek is lem�solt�k.

TECHNIKAI ADATOK:

Biztos�t�s m�dja: A z�rfoganty� a z�r nyitott (felh�zott) helyzet�ben a tokon l�v� kiv�g�sba forgathat�, ekkor a z�r r�gz�tett. A t�zv�lt� az els�t�szerkezet-h�zon l�v� �ttolhat� r�d (csap). Balr�l jobbra egyl�v�ses m�d, jobbr�l balra �ttolva sorozatl�v�s.

N�MET FEGYVEREK

Parabellum PO8 (LUGER): A Parabellum pisztolyt�pusnak sz�mtalan v�ltozata l�tezik. A k�pen l�that� n�met hadiv�ltozat tal�n a legelterjedtebb. A Georg Luger �ltal tervezett pisztoly a Borschardt-f�le csukl�s-karos, r�vid cs�h�trasikl�sos z�rol�st fejlesztette tov�bb, �s a maga kor�ban kiv�l� ergon�mi�val p�ros�totta.

TECHNIKAI ADATOK:

Biztos�t�s m�dja: A markolat felett bal oldalon elhelyezked� karral. Lefel� ford�tva biztos�t, felfel� ford�tva t�zk�sz - Vigy�zat! El�fordul ford�tva is. A tokon azonban a legt�bb esetben fel van t�ntetve a GESICHERT / SAFE / SEGURANCA sz�, mely a kar biztos�tott �ll�s�ban v�lik l�that�v� (t�zk�sz helyzetben FEUER / FIRE felirat). N�mely p�ld�nyon markolatbiztos�t� tal�lhat� a markolat h�ts� r�sz�n, teh�t csak a pisztoly er�teljes megmarkol�sakor lehet l�v�st leadni.

Mauser Karabiner 98k (Kar 98k): A Gewehr 98 r�videbb cs�v� v�ltozata, melyet a II. vil�gh�bor� el�tt hoztak l�tre. K�nnyen felismerhet� r�videbb m�ret�r�l, illetve a lefel� ford�tott z�rfoganty�r�l, melynek kis bem�lyed�st v�gtak az �gyaz�son. Az 1942 �s 45 k�z�tt gy�rtott modellek gyakran gyeng�bb min�s�g�ek voltak, mivel ezekn�l t�lnyom�r�szt pr�selt alkatr�szeket haszn�ltak a cs�bilincsnek �s a s�torvas eset�ben, vagy r�tegelt lemez volt az �gyaz�sn�l. Ezek azonban ugyanolyan hat�kony fegyverek voltak, mert a cs�, a z�r �s a tok min�s�ge v�ltozatlan maradt. Mivel 11 �s f�l milli� darabot gy�rtottak le 10 �v alatt, a Kar 98k m�g hossz� ideig fenn fog maradni.

TECHNIKAI ADATOK:

Biztos�t�s m�dja: A biztos�t� a z�r h�tulj�n van. Balra ford�tva a fegyver t�zk�sz, jobbra ford�tva biztos�tott.

Gewehr 43 (G43): El�dje, a G41 nem volt t�lzottan megb�zhat�, ez�rt a n�met vezet�s kifejlesztette a G43-at, melynek m�g az orosz t�lben is kit�n� volt az �ll�k�pess�ge. Ezen tulajdons�gainak k�sz�nhet�en m�lt� ellenfele lett az SVT-40-nek.

TECHNIKAI ADATOK:

MP 40: A k�zismert m�sodik vil�gh�bor�s n�met g�ppisztolyt sokan hib�san Schmeisser-nek nevezt�k, holott az ERMA gy�rtotta, �s egy bizonyos Vollmer nev� m�rn�k tervezte. A t�bbi munk�j�hoz hasonl�an itt is megtal�ljuk a jellegzetes teleszkopikus csillap�t�t a helyretol�/z�rszerkezet k�r�l. Az MP40-es el�dje az MP38-as volt. Az MP38-ast a tok forg�csolt fel�let�r�l, a t�rf�szken l�v� ny�l�sr�l �s a forg�csolt alum�nium pisztolymarkolatr�l lehet felismerni. Rengetegszer m�dos�tott�k, �gy a neve MP 38/40 lett.

TECHNIKAI ADATOK:

Biztos�t�s m�dja:A z�rfoganty�t a h�trah�z�sa ut�n t�zel�si p�ly�ba kell ford�tani. T�zv�lt� nincs.

MP 44 vagy Sturmgewehr 44 (StG 44): 1941-1942-ben fejlesztett�k ki N�metorsz�gban, egy �j r�vid puskat�lt�ny k�r� tervezve. Eredetileg az MP43 nevet kapta, azonban politikai okokb�l Sturmgewehr 44 n�vre keresztelt�k �t, miut�n a keleti fronton rendk�v�l sikeresnek bizonyult. A Sturmgewehr h�vta �letre a pisztoly- �s puskat�lt�ny k�zti k�ztes l�szer koncepci�j�t, mellyel kontroll�lhat� sorozatl�v�st lehet leadni, m�gis, 300 m�terig egyedi c�lok ellen eredm�nyesen haszn�lhat�. A tapasztalatok ugyanis azt mutatt�k, hogy sokkal nagyobb l�t�vols�gra pusk�kkal sem bocs�tkoznak harcba 400m feletti t�vols�gon. Ez a megfigyel�s vezetett azt�n a II. vil�gh�bor� ut�ni �vtizedekben a 7,62x39mm �s 5,56x45mm kaliber� g�pkarab�lyok, illetve �nm�k�d� pusk�k kifejleszt�s�hez. Az StG 44-t a m�sodik vil�gh�bor� ut�n r�vid ideig a keletn�met hat�r�rs�g haszn�lta, sz�mos p�ld�ny K�z�p-Afrik�ba ker�lt.

TECHNIKAI ADATOK:

Biztos�t�s m�dja: A biztos�t� kar a tok bal oldal�n, a pisztolymarkolat felett helyezkedik el. Felfel� biztos�tott, lefel� t�zk�sz. A biztos�t� m�g�tt �s felett tal�lhat� a t�zv�lt� nyom�gomb.

MG-42: A kiv�l� MG-34-as sorozatgy�rt�sa a fegyver komplex fel�p�t�se miatt igencsak dr�g�nak bizonyult, �gy a n�met hader� 1941-ben valami olyan fegyver megtervez�s�t k�rte, mely hasonl�an j� tulajdons�gokkal b�r, mint az MG-34-es, azonban gyorsabb �s egyszer�bb gy�rtani. Az MG-42-n�l g�r�g z�rol�st alkalmaztak, a cs� k�nnyen cser�lhet� volt, �s a fegyver j�l b�rta a szennyez�d�st. T�zgyorsas�ga miatt vill�m g�ppusk�nak is nevezik. Az 1950-es �vekben az NSZK megalakul� hadserege egyszer�en csak el�vette az MG-42-�t, mivel nem tal�ltak jobb g�ppusk�t. MG1 �s MG3 n�ven 7,62x51 mm-es kaliberben ma is rendszeres�tve van.

TECHNIKAI ADATOK:

Biztos�t�s m�dja: Markolat felett �tnyomhat� biztos�t�. Jobbr�l balra biztos�tott, ellenkez�leg t�zk�sz.